Intézménymutató:
Keresztszulõk a Moldvai Csangomagyarokert Egyesulet /KEMCSE/
2007. március 28.
A moldvai magyar nyelvoktatás feltételeinek javítását, s a csángómagyar kultúra bel- és külhoni magyarsággal történő megismertetését szeretné előmozdítani a közelmúltban alakult Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület – mondta el Hegedűs Dóra elnök. Az egyesület olyan keresztszülőket fog össze, akik csángógyermekek magyar nyelvű taníttatását segítik. Jelenleg több mint kilencszáz keresztszülő közel 1600 csángómagyar gyermek általános és középiskolai oktatását támogatja. A magyar oktatási program hét éve működik Romániában, s ehhez kapcsolódik mintegy 3–4 esztendeje a keresztszülő-program. Az egyesület célja a keresztszülők összefogása, közös programok szervezése, s az információáramlás segítése. Az 1955-ben megszüntetett magyar oktatást 2000-ben sikerült részben feléleszteni a moldvai falvakban. 2002 őszétől két faluban egy-egy csoport gyerek tanult magyarul az állami iskolában, majd 2003-tól már hét faluban kilenc hasonló csoport működött, míg 2004 őszétől összesen 21 iskolai csoport tanulhatta a magyart anyanyelvként az iskolában is. A 2005–2006-os tanévtől kezdődően 12, míg 2006-tól 15 moldvai csángó faluban és Bákóban a megyeszékhelyen tanulhatnak a gyerekek az állami iskolában is magyar nyelvet. Az egyesület szorosan együttműködik a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével és a Moldvai Magyaroktatásért Alapítvánnyal. /Egyesület a csángómagyar gyermekek oktatásáért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2007. május 11.
Rómába érkezett május 9-én a moldvai csángók anyanyelvi miséjéért kerékpározó Ferkó Zoltán, és a hozzá csatlakozók, köztük Nyisztor Tinka csángóföldi néprajzkutató, a magyar misékért folytatott küzdelem egyik legismertebb alakja és Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) újonnan megválasztott elnöke. A 18 napos zarándoklat során Ferkó Zoltán 1570 kilométert kerékpározott, és most tart útja felénél. Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke április 22-én indult útnak Budapestről, hogy petíciót adjon át a Vatikánban a csángók magyar nyelvű miséje érdekében. /Bálint B. Eszter: Csángóföldi misék: Rómában a zarándok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2007. június 4.
Petru Ghergel iasi-i római katolikus püspökkel találkozott június 1-jén kerékpáros zarándoklatán Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke. A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséért bicikliző Ferkót Nyisztor Tinka csángóföldi néprajzkutató, Istók Bálint, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) ügyintézője, Benke Pál, az MCSSZ alelnöke, valamint Duma Dániel, a Szeret-Klézse Alapítvány kuratóriumi tagja is elkísérte. A tárgyaláson az anyanyelvű misézés volt a téma. A beszélgetés során kiderült, hogy a magyar misét ellenzők érvrendszere új elemmel bővül. A püspök kijelentette: egységre kell törekedni. Ő nem szeretné, ha a falvakban pártokra szakadjanak az emberek, s békétlenség alakuljon ki. Erre Ferkó Zoltán megjegyezte, a pap feladata, hogy békét teremtsen, a szeretet révén – számolt be a találkozóról internetes naplójában Ferkó Zoltán. A püspök kijelentette, akkor lesznek magyar nyelvű misék a Csángóföldön, ha kerül 2–300 olyan személy, aki nem érti a román nyelvet. Petru Ghergel továbbá azt hozta fel, hogy megoldást jelent majd a problémára, hogy hamarosan Moldva területén is foghatóvá válik a Mária Rádió, amely magyar nyelvű katolikus egyházi adó. A püspök szerint a magyar nyelvű misézés iránti igénynek nem kívülről, hanem belülről, a csángók közösségéből kell jönnie. /Bálint B. Eszter: Megoldás: Mária Rádió. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2007. szeptember 24.
Budapesten a Széchenyi Társaság kitüntette azokat, köztük Hegyeli Attilát, akik a kultúra, a gazdaság és az oktatás terén sokat tettek a magyar nemzet felemelkedéséért. „Fontos ez a díj, mert felhívja a figyelmet arra, hogy ezer kilométerre Magyarországtól is hallani lehet még magyar szót” – mondta köszönő beszédében Hegyeli Attila tanár, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse. Ez az elismerés az egész csapatnak szól, „azoknak, akik a magyar nyelvű oktatási programot kidolgozták és megszervezték” – folytatta Hegyeli, aki beszéde végén felhívta a figyelmet arra, hogy van tízezer, még magyarul beszélő gyerek, akikhez eddig nem érkezett anyanyelvet oktató pedagógus, amin közösen kell változtatni. A Széchenyi Társaság 1988 óta rendez emlékünnepséget Széchenyi István születésnapjához, 1791. szeptember 21-éhez kapcsolódóan, elismeréseket csak a 200. évfordulótól – 1991-től – adományoz. Idén Hegyeli Attila mellett Hegedüs Dóra, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke, és Márkusfalvi-Tóth Ádám, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke helyeztek el koszorút, melyen a következő sor volt olvasható: „A Kárpátokon túli legnagyobb magyar népcsoporttól, a legnagyobb magyarnak”. Elismerésben részesült még: Baldauf László üzletember, Buzánszky Jenő olimpiai bajnok futballista, az egykori Aranycsapat tagja és Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, aki a közéleti, költői munkásságért és lelkipásztori tevékenységéért, valamint a magyarság újraevangelizálásában játszott szerepéért kapta meg a díjat. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Budapesti elismerések a csángómagyarok segítőinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2007. november 7.
November 6-án fogadta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselőit, hogy meghallgassa a csángók anyanyelvi oktatásának kérdéseit. A találkozón a Moldvai Csángómagyarok Szövetségégének (MCSMSZ) vezetői: Solomon Adrián elnök és Hegyeli Attila, az oktatási program vezetője, valamint a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány képviseletében Várkonyi György, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület képviseletében pedig Hegedűs Dóra elnök vettek részt. Magyar részről Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának külügyi és Európa-ügyi, valamint kulturális és oktatási albizottságainak társelnökei, illetve dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul voltak jelen. Szili Katalin elmondta, jelenleg a Csángóföldön élő gyermekek mindössze tíz százaléka részesülhet magyar nyelvű oktatásban, ezért kérni fogja Bogdan Olteanut, a román házelnököt, járjon közben a magyarul tanulni kívánó csángók anyanyelvi oktatásának kiszélesítésére. „A megbeszélés, mely kérésünkre jött létre, nagyon pozitív eredménnyel zárult, hiszen az elnök asszony biztosított minket a támogatásáról és megígérte, hogy 2008 tavaszán ellátogat Moldvába, ahol oktatási intézményeket is felkeres. Ígéretet tett arra is, hogy a csángóföldi támogatások ügyében levélben fordul a magyar kormányhoz. ” – nyilatkozta Solomon Adrián. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Szilinél a csángók képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./ Solomon Adrián, elmondta, hogy jelenleg 1400 gyermek tanulja a magyar nyelvet anyanyelvként. Ugyanakkor mintegy kilencezer gyermek beszél magyarul, otthon, családja körében is, ők azonban, többek között a pedagógushiány miatt, nem tudnak magyar nyelven tanulni. A magyar költségvetés idén a Petrás Incze János-pályázat keretében 56 millió forinttal támogatja a csángómagyarok identitásának és magyar nyelvének megőrzését szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programokat, valamint az intézmények fenntartását. A pályázati forráson belül a moldvai csángómagyar gyermekek magyar nyelvű oktatására szakképzett pedagógusok irányításával 31 millió forintot szán a kormány, míg a fennmaradó 25 millió forintot a csángómagyarok kulturális programjainak támogatására, tudományos programokra, szociológiai kutatásokra és a pusztinai közösségi ház működtetésére ítélték oda. /Fellépés a moldvai csángók anyanyelvű oktatása érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./
2007. november 30.
A magyar nyelv anyanyelvként való oktatása a román tannyelvű iskolákban a témája annak az országos tanácskozásnak, amelyet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervez december 4–6-án az Oktatási Minisztérium kisebbségügyi igazgatóságával közösen a bákói Tanítók Házában. „Úgy tűnik, hogy a csángóföldi tapasztalatot az ország más megyéiben is tudják hasznosítani a tanítók, hiszen nem csak Moldvában tanulnak magyar gyerekek román tannyelvű iskolákban – áll a Csángómagyarok Szövetségének közleményében. A tanácskozás résztvevői a moldvai iskolákban órákat is látogatnak majd. A moldvai csángó településeken élő gyermekek magyar nyelvű oktatására kívánják fordítani a Zarándoklat a moldvai magyar miséért /Szent Gellért Kiadó, Budapest/ című kötet eladásából származó bevételeket – jelentette be Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke. Az egyesület a nyár elején szervezett kerékpáros zarándoklatot Budapestről Rómába, majd onnan Moldvába, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a moldvai csángók nem gyakorolhatják anyanyelvükön vallásukat. Ferkó Zoltán hangsúlyozta, ha záros határidőn belül nem sikerül a csángómagyarok életvitelét alapvetően meghatározó szakrális közeg, a templom nyelvét legalább részben magyarra váltani, a jelenleg 18 faluban működő magyar oktatási program által biztosított heti legfeljebb öt magyaróra nem tudja majd megakadályozni a legkésőbb két-három nemzedék múlva bekövetkező teljes nyelvváltást. /Konferencia a magyar oktatásért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./
2008. február 12.
A csángómagyarokért tett erőfeszítéseiért Pro Unitate Hungarorum – a magyarság egységéért – díjban részesült Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) alelnöke. Az Egyesült Magyar Ifjúság elnevezésű, Magyarországon bejegyzett, de az egész Kárpát-medencében működő ifjúsági szervezettől azért kapta az elismerést, mert 2007 tavaszán kerékpáros zarándoklattal hívta fel a figyelmet a moldvai csángómagyarok anyanyelvi vallásgyakorlásának hiányára. /Díjazták a zarándokot. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2008. február 22.
Ferkó Zoltán tart beszámolót a moldvai zarándokútjáról február 24-én Kolozsváron. A rendezvény keretében bemutatják a Zarándoklat a moldvai magyar miséért című könyvet, amely útjáról készült. Ferkó Zoltán elmondta, hogy három évvel ezelőtt a második legkeletibb magyar településen, egy színmagyar moldvai faluban, Lábnyikban tanított. Ott felfigyelt arra, hogy a faluban mindig, mindenhol, mindenki mindenkivel magyarul beszélt, egyetlen hely volt kivétel: a templom. A hívek és a pap is tökéletesen beszélnek magyarul. A szentmise és az egyházi események viszont románul zajlanak. A keresztény egyháznak hivatása, hogy minden népnek a saját nyelvén hirdesse Isten Igéjét. Az alkotmánya is garantálja az ország területén élő nemzeti kisebbségek számára a nyelvi és vallási identitás megőrzéséhez való jogot. Ferkó Zoltán 4000 km-es bicikliútjával a moldvai magyarság anyanyelvű vallásgyakorlásának hiányára hívta fel a figyelmet. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány segítette zarándoklatát, továbbá az imaháttér. A könyvbemutatók alkalmával egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan járulhatnának ők hozzá a moldvai magyar mise ügyének sikeréhez. Ferkó mindig azt mondja: életében legalább egyszer mindenki látogasson el Moldvába. /Köllő Katalin: Életében legalább egyszer mindenki látogasson el Moldvába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2008. augusztus 19.
Ferkó Zoltán tavaly biciklizarándoklatot szervezett a csángóvidéki magyar nyelvű misézés engedélyezése érdekében, és ennek során a Vatikánba is eljutott. Ferkó Zoltán budapesti, bekapcsolódott az úgynevezett keresztszülő mozgalomba, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke lett. A mozgalom keretében jelenleg 1800 csángó gyermek anyagi támogatását vállalta ugyanannyi anyaországi család. Tanári diplomát szerzett, Lábnikon töltött néhány hónapot, hogy magyar nyelvre oktassa a csángó gyerekeket. Elkezdte keresni annak a lehetőségét, hogy Erdélyben telepedjen le családjával. Bárhol kilincselt, nem akadt hely, munkalehetőség számára. Többéves próbálkozás után komoly ajánlatot kapott. Egy csíkszeredai építészeti vállalkozó, Szász István létrehozta a gyimesközéploki skanzent, és felkérte Ferkó Zoltánt, hogy legyen a gondnoka, mindenese. Feleségével úgy döntöttek, hosszabb időre megtelepednek az egyik tájházban. Ferkó Zoltán biciklizarándoklattal tavaly Rómába ment. 2007. május 11-én fogadta őket a Vatikán „külügyminisztere”, Pietro Parolin prelátus, aki kijelentette: „Ez nem új dolog, átpolitizált kérdéskör, sőt politikai kérdés, és ezt újabb konfliktusok generálása nélkül, helyi szinten kell megoldani. A Vatikán sem mindenható, csak az Isten. ” Konkrét ígéretet nem kaptak. Ferkó Zoltán az Erdélybe látogató anyaországiaknak azt ajánlja, éljenek a civil diplomácia eszközeivel. Keressék fel a csángó falvak plébánosait, beszélgessenek el velük. „Ezek a plébánosok általában ismerik a magyar nyelvet. Meg kel érteniük, hogy a csángómagyar közösségeknek joga van a magyar miséhez” – hangsúlyozta. /Máthé Éva: Pestről a csángó skanzenbe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./
2008. szeptember 18.
„A Iasi Egyházmegyében a különböző anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása különböző feladatokat jelent, keresik a megoldás lehetőségeit" – áll többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében, amelyben a román és a magyar püspöki konferenciák delegációinak szeptember 16-án tartott budapesti találkozójáról tájékoztat.,,Ennek érdekében két fiatal csángó papot küldött a megyéspüspök Budapestre tanulmányaik folytatására. Ők három év múlva visszatérnek egyházmegyéjükbe. " A közlemény nem tér ki arra, hogy visszatérésük után lesz-e magyar mise Moldvában, és arra sem, hogy Ioan Robu bukaresti érsek és Erdő Péter bíboros reagált-e a budapesti székhelyű Keresztszülők Egyesületének keretében működő vallásügyi munkacsoport anyanyelvű misézésre vonatkozó levelére. Említett munkacsoport nemrég megalkotta az első modern kétnyelvű liturgiát, amelyben a szentmise magyar és román nyelvű szövegét egymás mellett tüntetik fel. A budapesti megbeszélés az egyházi élet és az egyház társadalmi jelenlétének számos más kérdését is érintette, többek között szó esett a hitoktatásról, a katolikus iskolákról, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a romániai görög katolikus egyház különleges státusáról. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi lelkipásztori gondozása témában a temesvári és a szatmári egyházmegyében gyakorlatban lévő, az igényeknek megfelelően biztosított többnyelvű misézés került terítékre, a moldvai helyzetről, a már említett megoldáskeresésen kívül konkrétum nem hangzott el. /Fekete Réka: Nem állt ki a csángók mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./
2008. október 11.
A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséről szóló, XVI. Benedek pápának címzett levelet adott át Szili Katalin házelnök Juliusz Janusz apostoli nunciusnak, akit október 10-én fogadott az Országházban. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke szerint történelmi pillanat volt a levél átadása. Szili Katalin és Bogdan Olteanu román házelnök azt kéri XVI. Benedek pápától, hogy tegye lehetővé a romániai iasi-i püspökség területén élő magyar csángók magyar nyelvű misézését. Szili Katalin a román képviselőházi elnök fontos gesztusaként értékelte, hogy segít a csángóföldi magyar nyelvű misézés lehetővé tételében. A magyar, román és olasz nyelven írt levelet Bodgan Olteanu október eleji hivatalos budapesti látogatásán írta alá, ezután adták át a Szentszék magyarországi, illetve romániai képviselőjének. /Duna Tv/ /Csángó mise Csobotfalván. = Erdely. ma, okt. 11./
2008. október 13.
A moldvai csángók magyar nyelvű misézését kérő levelet intézett XVI. Benedek pápához Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök. Hegedűs Dóra, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke úgy fogalmazott: kulcsfontosságú, történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi a moldvai magyar nyelvű miséért folytatott küzdelemben. /Házelnöki levél a pápához. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./
